Történelmi időszakok és események hatásainak feltárása a családi történetben

Az emberi élet, és különösen a családi történet legizgalmasabb része a múlt. Ahhoz, hogy megértsük a családi történetet, és az abban szereplő felmenőinket, elengedhetetlen, hogy átfogóan ismerjük azokat a történelmi eseményeket, amik befolyásolták az életüket és a környezetüket. Az ilyen történelmi időszakok felfedezése sok mindent elmondhat a családi történetről, és megmagyarázhatja bizonyos családi szokásokat, kultúrákat és attitűdöket.

Ebben az írásban alaposan megvizsgáljuk a történelmi időszakok és események hatásait a családi történetre, és megpróbáljuk érthetően bemutatni, hogyan kell alkalmazni ezeket a tényeket ahhoz, hogy megértsük a saját családi történetünket.

Az Ókor és a középkor

Az Ókor, amely egészen az i.e. 7. évezredet öleli fel, az első írott kultúra idejétől (Sumer) a Római Birodalom bukásáig terjed. Az igazi áttörést a mezőgazdaság gyors fejlődése hozta meg, így az első nagy civilizációk a Nílus és az Eufrátesz- Tigris folyóiról indultak ki. Az ókori Egyiptomban például, ahol a mezőgazdaság az élet alapja volt, a terület szűkössége és a honfoglalók számának növekedése miatt alakult ki az a társadalmi struktúra, amelynek szigorú osztályrendszere a fővárosokban élő uralkodó osztálytól kezdve a mezőgazdasági munkát végző alsóbb rétegeken át a rabszolgáktól és a szolgáiktól állt. Sok család számára fontos, hogy az ősei ebben az osztályrendszerben hol voltak, milyen állatuk és földjük volt, hány rabszolgájuk volt stb. Nem csak az osztályhovatartozás, hanem az élelmiszerek, a vallás és az ókori népcsoportok kultúrája is hozzájárult ahhoz, hogy a családi történetünkbe beletartozó szokások és hagyományok kialakuljanak.

A Középkor a Római Birodalom bukásától kezdődik, és a 15. századig tart. A korai középkor a népvándorlás korát jelenti, amikor az időjárási és társadalmi válságok miatt a népek vándoroltak Európa különböző részein. Az állandó háborúk, erőszakos inváziók, helyenként az ételek és ivóvíz hiánya kihatott a lakosság egészségügyi állapotára, az áldozatok száma fokozatosan nőtt. Elsősorban a családi történet elemeinek, a származásnak és az őseink történeteinek megismerésében lehet fontos a középkori időszak szerep, hiszen közelebb visz minket azokhoz az emberekhez, akik a történelmi időkben éltek, és megértjük, hogy milyen módon hatott az életükre az akkori világ változása. A középkor másik fontos időszaka a szélsőséges egyházi tekintély gyengülése, amely az irodalom és a művészet fellendüléséhez, a Tudományok fejlődéséhez, az éghajlat szabályozásához, az új szakmák kialakulásához, a gazdaság és az állam fejlődéséhez, az adószabályozáshoz, a közbiztonság növekedéséhez vezetett. A középkori Europában olyan családi hagyományok és szokások alakultak ki, mint a délelőtti teázás vagy az esti ima, amelyek azóta is a családokban tovább élnek.

Az újkor és a modernkor

Az Újkor a 15. századtól az ipari forradalomig (1780), az újkori kor az ipari forradalomtól a II. világháborúig terjed. Az újkori korban az európai emberek már beutazták a világot, felfedezték az új földrészeket, és elkezdték látni a különböző népek kultúráját. A gazdasági és társadalmi változások, az iparosodás, a kedvezőbb életfeltételek, az oktatás, a tudományos kutatások és a műszaki fejlődés következtében a családok élete is alapvetően megváltozott. A családi értékekhez a modern korban is ragaszkodtak, de a családi élet körülményei változtak. Az újkor jelentősége a családtörténet kutatásában abban rejlik, hogy a lakosságszám töretlen növekedése, az urbanizáció, az egészségügyi és foglalkozási változások nem csak hatással voltak a családokra, hanem eltérő családi struktúrák kialakulását is elősegítették. Az ipari forradalom tömeges munkanélküliséget hozott, ami vizsgálható a családtörténet mellett a család szociológiai szintjén is. Amikor a családtagok eltérő munkaidőket dolgoznak, akkor a családi idő különbözővé válik, az együtt töltött időt sokszor csak az éjszakai órákban tudják eltölteni egymással.

Az 1920-as évektől a nők szerepe a családban és a társadalomban is jelentősen változott. A világháborúk és azokban való férfimunka hiánya miatt a nők dolgozni kezdtek, és nem csak a magánéletüket, hanem a munka világát is megváltoztatták. A nők általában nem fizetett munkát végeztek, mint például a lakások kertészetének vagy a szövésnek, amely mellett otthon gondozhatták a gyermekeket. Azonban sokszor nehéz volt megtalálni az egyensúlyi pontot az otthoni maradás és a munkavállalás között, különös tekintettel a kisgyermekek kezelésére.

Az 1950-es években a fogyasztói gazdaság és a középosztály elterjedése miatt a foglalkoztatás és a családi élet egyre inkább elvált egymástól, és a családi értékekfelfogása is megváltozott. A nők és a férfiak eltérő szerepe miatt a család minden tagja egyedül keresi a pénzét, és egyre nagyobb hangsúlyt kap a jólét, a szórakoztatás és az élet örömeinek megtalálása.

Az 1980-as években azonban a gazdasági recesszió visszacsapott, és sok családot visszavont a gazdasági stabilitás keresése. Az üzleti világ és a középosztály kisebb-átmeneti munkanélküliségi- és gazdasági nehézségeken is átesett. Az időszakot viszonylag nagy hajnalozás és álmatlanság jellemzi, a foglalkoztatás és a munkanélküliség ellentmondása is megjelenik. Ebben az időszakban sok család megpróbálta könnyebbé tenni a dolgokat, az életszínvonalukat és könnyebbnek érezni az életüket.

Manapság, a 21. században ismét egy erős elosztás áll elő, az emberek egyik fele bőséggel, kényelemben, egészségben, szabadidőben éli az életét, ám a többiek szinte éheznek, vadásznak a munkákra, hogy fenntartsák az életüket. Az életviszonyok és a változások azonban mindig megváltoztatják a családok életét és életszínvonalát.

A családot egyben tartó érzések, hagyományok és szokások állandóak maradnak, azonban az élet különböző területein bekövetkező változások is hatással vannak a család tagjaira. Meg kell találnunk a módját annak, hogy azokat a történelmi időszakokat és eseményeket, amelyek befolyásolták a családi történethez tartozó személyeket, átértelmezzük, megértjük és beépítsük a saját életünkbe. Ha tiszteletben tartjuk a múltunkat, és megpróbáljuk megérteni a szüleink, nagyszüleink és azok életét és tapasztalatait, akkor fokozatosan jobban megértjük a saját életünket is.