Milyen forrásokból lehet felkutatni a család ősi birtokait és földjeit?

Milyen forrásokból lehet felkutatni a család ősi birtokait és földjeit? A családfakutatás során egyre több kutató szeretné feltérképezni nem csak a felmenőiket, hanem azt is, hogy mely földterületek voltak a család birtokában régebbi időkben. Az ősi földbirtokok felkutatása elég bonyolult tud lenni, de nem lehetetlen. Ebben a cikkben összegyűjtöttük neked, milyen forrásokból lehetséges ez.

A földbirtok és családi tulajdon öröklésének története Magyarországon

Magyarországon az öröklési rendszer a történelem során többször változott, ezért fontos azt is ismerni, hogy milyen szabályok szerint öröklődtek a földek egyes időszakokban. A családi birtokok öröklése miatt a családfák sajátos kapcsolati összefüggései alakultak ki, és ezek létrejötte nagyban hozzájárult a családok történetének megértéséhez. A 14. századtól kezdve fokozódott a földbirtokok spekulatív (tehát nem öröklés, hanem vétel) szerzése, amelynek hatása alól nem az átlagos birtokosok, hanem elsősorban a kisebb nemesek és jobbágyság szenvedtek. A földek birtoktárgyává váltak, amelyeket a gazdagabbakra zúdultak. A török hódoltság (16-17. század) alatt sajátos rendszer alakult ki. Az urak, akik éppen a hadi kötelezettség felmentése miatt mentek el a küzdelmekből, felhasználták a hiányt a jogi normák tekintetében, amit nyertek, azt elkésték. A Vármegyékben a követelések teljesítése miatt osztatlan közös tulajdonok jöttek létre. Az egyes birtokok létesítése hiányzott, csak „A” tulajdonost és a köteles részesedést könnyen meghatározhatták. Ebben korszakban még nem létezett az a ma megszokott telekadásás, amely a települések fejlődésével együtt jelent meg. A 18-19. században a földbirtokügyletek határozták meg az öröklési rendszert, és ahhoz a jogi keretek is kialakultak. Az öröklésre vonatkozó törvények egészen 1939-ig voltak változatosak, viszont az utolsó törvény jelenleg is hatályban van. Éppen ezért, az öröklési szabályok ismerete nagyon fontos az ősi földbirtokok felkutatásához.

Milyen adatbázisok állnak rendelkezésre ősi földbirtokok kereséséhez?

Nagyon hasznos adatbázisok vannak a Magyar Államkincstárban, amelyek segítségedre lehetnek az ősi birtokok felkutatásában. Az adatbázisok között az optikai karakterfelismeréses nyilvántartás, az aranybullás összeírás, a vármegyei és a katasztrális adatok is megtalálhatók. Az összes nyilvántartás 1. világháború előttről, az egyik legfontosabb adatbázis pedig talán a "Kákonyi Táblák", amelyek a XV. században készültek el, és tartalmazzák az akkoriban élő földbirtokosok adatait. Az aranybullás összeírás (1351) tartalmazza a nemesi birtokosok adatait. A vármegyei összeírások (1720-30-ig) és a katasztrális adatok (középiskola névváltozatban: katasztrális felmérés) feljegyzik a jobbágyok nevét és lakóhelyét, és az igénybe vett földek megnevezését. Ezeken kívül a települési iratok (levéltár), a lakcímnyilvántartások, adófizetési nyilvántartások, hagyatéki nyilvántartások, egyházi nyilvántartások, családügyi dokumentumok és más források mind hasznosak lehetnek birtokok felkutatásában.

A települési iratok (levéltár)

Az óraprocedurás levéltárak általában a látszólag távoli múltra vonatkoznak, de történetileg is fontosak lehetnek a jelenben. Ezek a kiterjedt levéltári anyagok a születések, házasságok és halálozások mellett a földtulajdonságokról is bejegyzéseket tartalmazhatnak. Az ilyen iratok számos címet tartalmaznak, de gyakran a keresztségi anyakönyvek, a családügyi dokumentumok és a hagyatéki nyilvántartások a legjelentősebbek. Ha először az óraprocedurás levéltárakban keresünk segítséget, akkor a születések, házasságok és halálozások adatainak gyűjtéséhez kapunk hozzáférést. A nagyszülők alapvető adatai is szerepelhetnek a bejegyzésekben. Szerencsés esetben megtudhatjuk, hogy mikor költözött ki a család a településről.

Lakcímnyilvántartások

A lakcímnyilvántartások vagy kataszterek a települési korai történetére mutathatnak rá, és a már említett levéltárakkal ellentétben az elhelyezkedés információját tartalmazzák. Az ilyen rendszerek tartalmazhatnak földrajzi jellemzőket, mint például a forgalom, az ültetvények és a mezőgazdasági területek, valamint néhány lakó és mezőgazdasági nevet. Keresve a lakcímnyilvántartásokban, hasznos lehet megtalálni az összehasonlítható görög és latos országútak, melyek szinte minden településen haladtak a település belterületén. Ennek segítségével az óraprocedurás levéltárakban a születésekhez, házasságokhoz és halálozásokhoz is kapcsolódó lakásokat hatékonyabban tudjuk azonosítani.

Adófizetési nyilvántartások

A különböző adófizetési nyilvántartások hozzájárulhatnak a birtokra vonatkozó információkhoz. Az ilyen nyilvántartások az adófizetési kötelezettségeket tartalmazzák, amelyek a birtokok szerkezetének egyik jellemzőjeként szolgálnak. Az adófizetési nyilvántartásokban a különböző hivatalnokok vezetik el az új utakat, mutatják be az új építkezéseket és jelzik a tervezett földok beadásának vagy megosztásának időpontját.

Hagyatéki nyilvántartások

Mint ahogy az a nevéből is következik, a hagyatéki nyilvántartás főként az öröklődéssel foglalkozik. E szempontból előfordulhat, hogy fontolandó információkat találunk az ősi földbirtokokra vonatkozóan. Különösen akkor így van, ha az utánpótlással kapcsolatos kérdések még nem képezik maguknak a jogrendet, vagy amíg a jogi rend még nem szabályozza az előírásokat. Összefoglalva, a fenti forrásokból lehet előhívni a család ősi földjének és ingatlannak nagyon fontos információit. Az óraprocedurás levéltárak, a lakcímnyilvántartások és az adó- és hagyatéki nyilvántartások széles skálája lehetővé teszi saját családi történetünk és őseink birtokainak hátterének a feltárását. Ha családfádat szeretnéd összeállítani, vagy csak kíváncsi vagy a családod történetére, az ősi földbirtokok utáni kutatás segíthet neked abban, hogy nagyszerű utazást tegyél az időbe.