A korábbi családfakutatók útmutatója a kutatási módszerekről és forrásokról

A korábbi családfakutatók útmutatója a kutatási módszerekről és forrásokról

Örökölt adottságaink között számos felbecsülhetetlen érték található, melyekre igényt tarthatunk és amelyekről érdemes sokat tudni. A családfakutatás legalább olyan fontos szerepet játszik ebben a folyamatban, mint az örökölt pénzünk, ingatlanunk vagy bármely más értékünk.

Azonban a családfakutatás nem könnyű feladat, és ha nem állunk rendelkezésre a megfelelő módszerekkel vagy azok ismeretével, akkor valószínű, hogy soha nem járunk sikerrel. Az alábbiakban megvizsgáljuk, hogy milyen módszereket használtak a korábbi családfakutatók, hogy segítsünk olvasóinknak elindulni ezen az izgalmas úton.

1. Bevezetés azokhoz a kutatási módszerekhez, amelyeket használni lehet a családfakutatás során

A családfakutatás alapvetően két módszeren alapszik: a romboló és az építő kutatásokon. A romboló kutatás során a kutatók a családfa elkészítése érdekében összegyűjtik a családi adatok összes lehetséges forrását (vagyis származási anyagot, időpontot, helyet és személyes adatokat).

Az építő kutatások azonban a romboló módszerrel ellentétben arra összpontosít, hogy alapítást kapjon az építőanyag első eleme (vagyis a korai élet-és családi történet körülményei) az elveszett vagy elhanyagolt időkben, és továbbhaladva azokon az információkon és dokumentumokon, amelyek a családtagokhoz köthetők.

2. Az elemzés módszerei

Az elemzés az első lépés, amelyet a családfakutatók használnak a kutatás összes forrásának azonosítására. Az elemzés során az egyes dokumentumok azonosításához és azok tartalmának megértéséhez valószínűleg az elsődleges eszköz a családfakutató által elérhető családi archívum. Elemzéskor érdemes figyelni az elérhető források korát, a számunkra releváns információkat, az összképet, valamint azokat az adatokat, amelyeket a források nem tartalmaznak, de könnyen feltüntethetők.

3. A múlt idő beazonosítása

Az első lépés a családfakutatás során az, hogy feltárjuk a kutatott család történetének legfontosabb eseményeit és időszakát. Ha már megvan az eseménysorozat időpontja és helye, akkor általában elég könnyű követni az időrendet, és az egyes családtagokról adatokat és információkat gyűjteni. A családfák összeállításához a legérdekesebb információkat általában a 17–19. század dokumentációi tartalmazzák.

4. A családjelvények és a családi címerek kutatása

A családjelvény és a családi címer olyan fontos dokumentumok, amelyek megadhatják a kutató számára azt a kiindulópontot, amelyre alapozni lehet a következő beazonosításokat és kutatási módszereket. A szimbólumok és leírások többnyire tartalmaznak olyan információkat is, amelyekre különösen érdemes figyelni, például a családtagok lakóhelyét vagy foglalkozását.

5. A családfakutatás online eszközei

Az online források a legkényelmesebb és leggyorsabb eszközök közé tartoznak a családfakutatók rendelkezésére, melyekhez csak internetkapcsolat szükséges. A legjobb források közé tartoznak a családi archívumok, a nemzeti levéltárak, a történelmi oldalak, a családi történeti oldalak, az online állampolgársági adatbázisok és a legjobb kutatói programok.

6. Az örökség meghatározása

A családfák összeállításának legfontosabb bizonyos meghatározása, hogy az örökségi anyagunk hány %-a adódott át nekünk az előző generációtól. Az örökségünk meghatározásához a legfontosabb információkat azokon az adatokon és dokumentumokon keresztül kaphatjuk meg, amelyek a családtörténetben szerepelnek. Az örökségi anyagunk meghatározása sokat segíthet abban, hogy felkészülten kezdjük a családfakutatást, az adatgyűjtést és a dokumentációt.

7. Javaslatok és ötletek a kutatás során

A családfakutatók számára nagyon fontos, hogy a kutatás során hatékonyan álljunk elő azokkal az ötletekkel és javaslatokkal, amelyek segítenek nekünk megtalálni a számunkra releváns adatokat. Ennek érdekében érdemes konzultálni más családfakutatókkal, hozzáférni más családtörténeti dokumentumokhoz és könyvekhez, valamint napirendre tűzni a következő kutatási céljainkat.

8. A kutatás értékelése

A végső lépés a kutatás után az értékelődés. A kutatás során gyűjtött adatok áttekintése után értékelnünk kell azt, hogy mennyire sikerült feldolgoznunk az összes információt, mennyit sikerült elérnünk az összes forrásból, a családtörténet fázisainak és időszakainak meghatározása, és egy másik lépésként, azok fordítása belépő adatokká. Az értékelés során lehetőség nyílik új kutatási célok és folyamatok meghatározására, módosítására és végrehajtására.

9. Következtetés

A családfakutatás egy izgalmas és nagyszabású kutatási projekt, amely nagy értéket jelenthet számunkra. A fent említett kutatási módszerek bár lehet, hogy időigényesek és igényelnek némi odafigyelést és türelmet, de végül lezárva nagy értéket jelenthetnek azok számára, akik arra törekednek, hogy megismerjék családjuk történetét. A családfakutatás egy olyan életre hívott kutatási módszer, amelyben az előző nemzedékek nehézségei és sikerei, az elesettségek és a vágyakozás, az örömök és a szomorúságok képviseltetik a családtörténet legnagyobb értékét.